Az, hogy milyen technológiát használtak a Virgós fejlesztők az egyes megbízásoknál, részben tudatos döntés eredménye volt, de sokszor befolyásolta az aktuális trend vagy a divat – ami az informatikával összefüggésben ritkán használt kifejezés – a választást. Értelemszerűen az aktuális trendek befolyással bírtak erre is, de alapvetően az határozott meg mindent, hogy milyen jellegű a feladat, hogy pontosan mit kell csinálni, mit kell elérni.

A vállalat a kezdetektől használta fejlesztésre a .NET platformot, 2002 környékén kezdett foglalkozni a Javaval, ami azért elég komoly váltás volt, sőt a cégnek volt egy kudarcba fulladt köre a Ruby programozási nyelvvel is. Pedig maga az ötlet jónak tűnt, azonban nem tudta magát kiforrni a technológia a cégen belül, és volt egy-két necces projekt emiatt. Ennek az lett a vége, hogy a döntéshozók lemondtak a technológiáról, elengedték, és inkább PHP irányba fordultak. Konkrétan az volt a baj a Rubyval, hogy egyszerűen nem volt akkoriban a piacon elég szakember, a házon belüli átképzés is felmerült, de ezt hamar elvetették.

Volt róla szó korábban, hogy az első webes feladat 2002-re tehető, amikor az Est cégcsoport számára készített egy szoftvert a vállalat. Ezt követte többek között egy Budapest Banknak írt autókészlet-finanszírozási alkalmazás, amely már szintén internet alapú volt. De arra egészen 2005-ig kellett várni, hogy a magyar cégek, így a Virgo is eljusson oda, hogy olyan programokat fejlesszen, ahol már kiemelten fontos a mindenki által könnyen kezelhető és egyszerűen elérhető felhasználói felület.

Ez egyébként nem csak Magyarországon jelentett változó kort, hiszen például ilyentájt söpört végig a világon a vékonykliens őrület is. Azaz, hogy a nagy gyártók, így például a Sun Microsystems, azt találták ki, hogy minden vállalati partnerüknél, például minden egyes OTP fiókban letesznek egy kompakt külső munkaállomást, amelyen keresztül el lehet érni a központi rendszereiket. E virtuális desktop környezet előnye a hagyományos számítógépekkel szemben, hogy a klienshardver viszonylag olcsó, ritkán kell fizikailag hozzányúlni, és nem utolsó sorban a kényelem. Azaz, hogy a munkatársak bárhonnan is lépjenek be, mindig ugyanazokkal a programokkal dolgozhatnak, ugyanabban a környezetben, a szoftverfrissítéssel sem kell bajlódni, az összes mentés egy távoli szerverre kerül. Továbbá nem jelent biztonsági problémát egy céges gép elvesztése, hiszen azon semmilyen saját, elmentett adat nem található. Azonban ennek a technológiának alaposan betett a PC-k árának némiképp váratlan, de radikális csökkenése, és az operációs rendszerek folyamatos fejlődése, úgyhogy a vékony kliensek a komoly várakozások ellenére sem váltották meg a világot, és mostanra a globális IT- univerzum marginális szereplőjévé váltak. Ez is kiválóan érzékelteti azt, hogy  a kétezres évek elején mennyire instabil volt az informatikai környezet. A trendek jöttek-mentek, nem igazán lehetett tudni, hogy végül mi fog befutni, így mindent meg kellett ragadni, mindenbe bele kellett tanulni.